Mi a tűz

Égéstípusok és -okok

A tűznek három fajtáját különböztetjük meg:

-lappangó égés vagy hamvadás, mely során egy anyag láng és látható fényjelenség nélkül ég el, és az égési folyamat minimális légáramlattól akár önállóan is lezajlik. Lángok nélküli enyhe füstképződés jellemezheti, az építőanyag nagyon lassan szenesedik el.
Lappangó égés keletkezhet: Éghető anyagokat tartalmazó üregekben a felület lángolása esetén, pl. egy szoba- vagy kandalló égése során, vagy olyan nem megfelelően szigetelt felületeknél, ahol az építőelemek folyamatosan nagy hőhatásnak vannak kitéve, pl. kandallók, kémények, világítótestek mellett.

-Az izzás, parázslás során az anyag vagy az építőanyag maradványai elparázslanak.

-Az égés során az építőanyag nyílt lánggal ég, miközben füst képződik. Nyílt égés külső hatásra, de tartós felmelegedés hatására öngyulladással is keletkezhet. Az égést kiváltó okok rendkívül sokrétűek. Nyílt égés oka lehet: gyújtogatás, vagy gondatlan tűzhasználat (pl. nyílt láng felelőtlen kezelése, dohányzás, zsír túlmelegedése ill. meggyulladása, vagy egyszerűen a forró vasaló magára hagyása), műszaki hiányosságok (rövidzárlat) vagy természeti jelenségek (villámcsapás).

Flashover & Co

Flashover, úgynevezett lángolás esetén a villámgyorsan szétterjedő égés hatására a zárt térben a mennyezet alatt gyülemlik fel a keletkezett füst. Ez még számos éghető anyagot tartalmaz, s a füst egyre inkább felforrósodik. Amennyiben elegendő oxigént tartalmaz a levegő, a forró füst bármikor kigyulladhat. Emellett a füst a teremben lévő összes tárgyat is felmelegíti, melyek felülete hirtelen kigyulladhat.
A Flashover különösen kiszámíthatatlan változata az úgynevezett Backdraft (lángvisszacsapás). Ilyenkor nem áll kellő mennyiségű oxigén rendelkezésre, hogy a füst meggyulladjon. De amint kinyitnak egy ajtót vagy ablakot, oxigén áramlik a levegőbe - a felforrósodott füst egy pillanat alatt fellángol, s a belépőt egy tűzfal fogadja. A tűzoltókat felkészítik az ilyen helyzetekre; az első szabály: mindig csak térdelő helyzetben szabad egy helységbe menni, mivel a lángoszlop a plafon mentén terjed.

A tűz és környezetünk
A tüzek környezeti katasztrófát is okozhatnak. A tűz, s az ezzel párhuzamosan végzett oltási munkálatok szennyezik a levegőt, a földet és a vizet. Sok éghető anyag mérgező és káros gázokat bocsát ki égése során, melyek nemcsak a levegőbe, de az oltási vízzel a talajba is beszivároghatnak. Ez a folyóvizek és a talajvíz szennyeződéséhez vezethet. Az égési gázok és a füst károsítják a környezetet. A Svéd Teszt- és Kutatóintézet egy tanulmányában megállapította, hogy a skandináv országokban a tüzek hatására a levegő korom és el nem égett szénhidrogén tartalma ugyanolyan magas, mint a közlekedés során keletkező károsanyag kibocsátás. A tűzesetek környezetre gyakorolt hatása megegyezik 3,75 millió háztartás fűtés nélküli energiafelhasználásával.
Más kutatások a tűzesetek során felszabaduló mérgező gázok környezetre gyakorolt káros hatásával foglalkoznak. A brit "Institute of Terrestral Ecology" kimutatta, hogy égés közben sokkal több dioxin szabadul fel, mint azt eddig gondolták. Emellett felszabadulhat még sok más gáz is, pl. kéksav, nitrogénmonoxid, furán és bórsav.
Az építkezéseken a megeloző tűzvédelem környezetvédelmi szempontból is fontos lehet - az ipari méretű építkezésektől egészen a családi házakig. Ezért ahol csak lehet, nem éghető kőzetgyapot szigetelőanyagot kell alkalmazni.

A Rockwool szigetelőanyagok olvadáspontja 1.000 °C feletti. A tűzesetek során megakadályozzák a láng továbbterjedését a környező épületekre vagy emeletekre, menekülési útvonalakat tudnak biztosítani, és megvédik a szigetelt épületrészeket. Így a tűz behatárolható marad, s ezzel a szigetelőanyag segíti a tűzoltók munkáját, mivel így könnyebb a tűzfészket megtalálni és megsemmisíteni, s a tűz környezetre káros hatásai is elkerülhetőek.
Környezeti szempontból különös fontosságú:
A kőzetgyapot szigetelőanyagok még láng hatására sem bocsátanak ki mérges gázokat. Az építkezéseknél alkalmazott megelőző tűzvédelem így hozzájárulhat a környezetvédelemhez is.

Nincs tűz füst nélkül

A tűzesetek áldozatainak 80%-a nem megég, hanem füstmérgezést kap a keletkező mérgező gázoktól. Ez a szomorú felismerés egyaránt érvényes a kigyulladt családi házakra, valamint az olyan nagy kiterjedésu katasztrófákra, mint például az 1996-os düsseldorfi repülőtéri tűzre, mely során 17 ember fulladt meg a keletkező füstben.
Németországban évente átlagosan 800 épület gyullad ki. A tuzoltók, és a házban rekedt áldozatok számára a legnagyobb gondot a füst jelenti. Lassítja és ezáltal megnehezíti a tűzoltók oltási- és mentési munkálatait, mivel nehezebben férnek hozzá a tűzfészekhez, és lassabban érnek el az áldozatokhoz, emellett az egészségük is károsodik.
Kevesebb mint 3 perc alatt sűrű füst keletkezik, az emberek látótávolsága ezáltal oly mértékben csökken, hogy elveszítik tájékozódási képességüket. Ezt nehezíti még a levegő magas szénmonoxidtartalma is. A tűz során a levegő szénmonoxidtartalma ugrásszerűen megnő, először fejfájást, majd eszméletvesztést, végül halált okoz.

Tűzvédelem az építkezésnél - Mi az?

Az építkezéseken a tűzvédelem ebben a fontossági sorrendben a következőket jelenti: személyi, dologi és tárgyi védelem. Az elsődleges védelmi szempont az emberek védelme - Magyarországon ezt rendeletekkel szabályozzák. Ezek a tűzeset megelőzésére, a tűz és a füst terjedésének megakadályozására vonatkoznak, különösen az építés területén, ahol a mentéshez és a hatékony tűzoltási műveletekhez menekülési útvonalat kell biztosítani.

Az építőanyagok tűzzel szembeni viselkedése

A magasépítés területén a tűzvédelmi előírások az építőanyagok kiválasztásakor különös gondosságot igényelnek. Az építőanyagok tűzzel szembeni viselkedését szabvány szabályozza. Ezek az EN 13501, 13823, EN ISO 1182, 1716, 11925 határozzák meg azokat a vizsgálatokat és feltételeket, melyek megszabják, hogy a szigetelőanyagokat melyik építőanyag kategóriába lehet besorolni:

A1 egyáltalán nem éghető
A2 nem éghető
B nehezen éghető
C nehezen éghető
D közepesen éghető
E közepesen éghető
F könnyen éghető

A fenti szabványok alapján végzett vizsgálatok részét képezi a tűzzel párhuzamosan fellépő füst mértéke, és az égő anyagrészecskék esetleges csöpögése vagy hullása. Az A1 és A2 csoporton belül szigorúan tiltott a füstképződés és az égve csepegés. Az F csoportba sorolt szigeteloanyagokat már 1979 óta nem szabad építkezéseknél használni.