Mi a t?z

Égéstípusok és -okok

A t?znek három fajtáját különböztetjük meg:

-lappangó égés vagy hamvadás, mely során egy anyag láng és látható fényjelenség nélkül ég el, és az égési folyamat minimális légáramlattól akár önállóan is lezajlik. Lángok nélküli enyhe füstképz?dés jellemezheti, az épít?anyag nagyon lassan szenesedik el.
Lappangó égés keletkezhet: Éghet? anyagokat tartalmazó üregekben a felület lángolása esetén, pl. egy szoba- vagy kandalló égése során, vagy olyan nem megfelel?en szigetelt felületeknél, ahol az épít?elemek folyamatosan nagy h?hatásnak vannak kitéve, pl. kandallók, kémények, világítótestek mellett.

-Az izzás, parázslás során az anyag vagy az épít?anyag maradványai elparázslanak.

-Az égés során az épít?anyag nyílt lánggal ég, miközben füst képz?dik. Nyílt égés küls? hatásra, de tartós felmelegedés hatására öngyulladással is keletkezhet. Az égést kiváltó okok rendkívül sokrét?ek. Nyílt égés oka lehet: gyújtogatás, vagy gondatlan t?zhasználat (pl. nyílt láng felel?tlen kezelése, dohányzás, zsír túlmelegedése ill. meggyulladása, vagy egyszer?en a forró vasaló magára hagyása), m?szaki hiányosságok (rövidzárlat) vagy természeti jelenségek (villámcsapás).

Flashover & Co

Flashover, úgynevezett lángolás esetén a villámgyorsan szétterjed? égés hatására a zárt térben a mennyezet alatt gyülemlik fel a keletkezett füst. Ez még számos éghet? anyagot tartalmaz, s a füst egyre inkább felforrósodik. Amennyiben elegend? oxigént tartalmaz a leveg?, a forró füst bármikor kigyulladhat. Emellett a füst a teremben lév? összes tárgyat is felmelegíti, melyek felülete hirtelen kigyulladhat.
A Flashover különösen kiszámíthatatlan változata az úgynevezett Backdraft (lángvisszacsapás). Ilyenkor nem áll kell? mennyiség? oxigén rendelkezésre, hogy a füst meggyulladjon. De amint kinyitnak egy ajtót vagy ablakot, oxigén áramlik a leveg?be - a felforrósodott füst egy pillanat alatt fellángol, s a belép?t egy t?zfal fogadja. A t?zoltókat felkészítik az ilyen helyzetekre; az els? szabály: mindig csak térdel? helyzetben szabad egy helységbe menni, mivel a lángoszlop a plafon mentén terjed.

A t?z és környezetünk
A tüzek környezeti katasztrófát is okozhatnak. A t?z, s az ezzel párhuzamosan végzett oltási munkálatok szennyezik a leveg?t, a földet és a vizet. Sok éghet? anyag mérgez? és káros gázokat bocsát ki égése során, melyek nemcsak a leveg?be, de az oltási vízzel a talajba is beszivároghatnak. Ez a folyóvizek és a talajvíz szennyez?déséhez vezethet. Az égési gázok és a füst károsítják a környezetet. A Svéd Teszt- és Kutatóintézet egy tanulmányában megállapította, hogy a skandináv országokban a tüzek hatására a leveg? korom és el nem égett szénhidrogén tartalma ugyanolyan magas, mint a közlekedés során keletkez? károsanyag kibocsátás. A t?zesetek környezetre gyakorolt hatása megegyezik 3,75 millió háztartás f?tés nélküli energiafelhasználásával.
Más kutatások a t?zesetek során felszabaduló mérgez? gázok környezetre gyakorolt káros hatásával foglalkoznak. A brit "Institute of Terrestral Ecology" kimutatta, hogy égés közben sokkal több dioxin szabadul fel, mint azt eddig gondolták. Emellett felszabadulhat még sok más gáz is, pl. kéksav, nitrogénmonoxid, furán és bórsav.
Az építkezéseken a megeloz? t?zvédelem környezetvédelmi szempontból is fontos lehet - az ipari méret? építkezésekt?l egészen a családi házakig. Ezért ahol csak lehet, nem éghet? k?zetgyapot szigetel?anyagot kell alkalmazni.

A Rockwool szigetel?anyagok olvadáspontja 1.000 °C feletti. A t?zesetek során megakadályozzák a láng továbbterjedését a környez? épületekre vagy emeletekre, menekülési útvonalakat tudnak biztosítani, és megvédik a szigetelt épületrészeket. Így a t?z behatárolható marad, s ezzel a szigetel?anyag segíti a t?zoltók munkáját, mivel így könnyebb a t?zfészket megtalálni és megsemmisíteni, s a t?z környezetre káros hatásai is elkerülhet?ek.
Környezeti szempontból különös fontosságú:
A k?zetgyapot szigetel?anyagok még láng hatására sem bocsátanak ki mérges gázokat. Az építkezéseknél alkalmazott megel?z? t?zvédelem így hozzájárulhat a környezetvédelemhez is.

Nincs t?z füst nélkül

A t?zesetek áldozatainak 80%-a nem megég, hanem füstmérgezést kap a keletkez? mérgez? gázoktól. Ez a szomorú felismerés egyaránt érvényes a kigyulladt családi házakra, valamint az olyan nagy kiterjedésu katasztrófákra, mint például az 1996-os düsseldorfi repül?téri t?zre, mely során 17 ember fulladt meg a keletkez? füstben.
Németországban évente átlagosan 800 épület gyullad ki. A tuzoltók, és a házban rekedt áldozatok számára a legnagyobb gondot a füst jelenti. Lassítja és ezáltal megnehezíti a t?zoltók oltási- és mentési munkálatait, mivel nehezebben férnek hozzá a t?zfészekhez, és lassabban érnek el az áldozatokhoz, emellett az egészségük is károsodik.
Kevesebb mint 3 perc alatt s?r? füst keletkezik, az emberek látótávolsága ezáltal oly mértékben csökken, hogy elveszítik tájékozódási képességüket. Ezt nehezíti még a leveg? magas szénmonoxidtartalma is. A t?z során a leveg? szénmonoxidtartalma ugrásszer?en megn?, el?ször fejfájást, majd eszméletvesztést, végül halált okoz.

T?zvédelem az építkezésnél - Mi az?

Az építkezéseken a t?zvédelem ebben a fontossági sorrendben a következ?ket jelenti: személyi, dologi és tárgyi védelem. Az els?dleges védelmi szempont az emberek védelme - Magyarországon ezt rendeletekkel szabályozzák. Ezek a t?zeset megel?zésére, a t?z és a füst terjedésének megakadályozására vonatkoznak, különösen az építés területén, ahol a mentéshez és a hatékony t?zoltási m?veletekhez menekülési útvonalat kell biztosítani.

Az épít?anyagok t?zzel szembeni viselkedése

A magasépítés területén a t?zvédelmi el?írások az épít?anyagok kiválasztásakor különös gondosságot igényelnek. Az épít?anyagok t?zzel szembeni viselkedését szabvány szabályozza. Ezek az EN 13501, 13823, EN ISO 1182, 1716, 11925 határozzák meg azokat a vizsgálatokat és feltételeket, melyek megszabják, hogy a szigetel?anyagokat melyik épít?anyag kategóriába lehet besorolni:

A1 egyáltalán nem éghet?
A2 nem éghet?
B nehezen éghet?
C nehezen éghet?
D közepesen éghet?
E közepesen éghet?
F könnyen éghet?

A fenti szabványok alapján végzett vizsgálatok részét képezi a t?zzel párhuzamosan fellép? füst mértéke, és az ég? anyagrészecskék esetleges csöpögése vagy hullása. Az A1 és A2 csoporton belül szigorúan tiltott a füstképz?dés és az égve csepegés. Az F csoportba sorolt szigeteloanyagokat már 1979 óta nem szabad építkezéseknél használni.